Irodalmi túrán vett részt 36 fő nyolcadikos diák 4 fő pedagógussal a Nagyszalontán született, megyénkbe költözött Sinka István nyomában Vésztőn, a Sinka István Emlékházban és Vésztő-Mágoron, a Történelmi emlékhelyen, 2020. október elsején.
A nyomtalanul elmúló életek krónikása, Sinka István tollforgató 1897 szeptemberében látta meg a napvilágot Nagyszalontán. Ősei a bihari hegyekből ereszkedtek le. Édesanyja, Nucz Erzsébet négy gyerekével korán özvegyen maradt, majd a trianoni országhatár tartotta távol István fiától, aki négy elemi után, tíz esztendősen cselédkönyvet váltott és pásztornak állott. Bojtár, majd juhász Nagyszalonta környékén, 1918 végétől Mágor-pusztán. Születésének 90. évfordulóján mondotta Püski Sándor könyvkiadó: „Nem csak Nagyszalonta, hanem az egész Békés-Bihar, a Körözsök vidéke, a Büngözsd, Kölesér, Korhány, Kálló és a Csigla-menti táj az ő szülő és nevelő földje, s ő ennek a nehézsorsú „alulsó Magyarország”-nak az énekese. Száz-kétszáz év múlva az ő verseiből, elbeszéléseiből és vallomásaiból jobban fel lehet idézni a XX. század eleji békési-bihari világot, mint bármilyen régészeti leletből vagy történelmi okmányból.”
Az irodalmi túra állomásai:
Vésztő: Sinka István Emlékház és Helytörténeti Múzeum;
Vésztő-Mágor: Népi Írók Szoborparkja (séta Sinka István mellett Barsi Dénes, Bibó István, Czine Mihály, Erdei Ferenc, Erdélyi József, Féja Géza, Györffy István, Hegyesi János, Illyés Gyula , Kardos László, Kodolányi János, Kovács Imre, Nagy László, Németh László, Püski Sándor, Simándy Pál, Szabó Pál, Tamási Áron, Veres Péter mellszobra között.)
A kirándulás előtt Bárdos Zsuzsa kutató tanár „Ment a kocsink, rúdja se volt, a sorsunknak útja se volt” című motivációs előadása keltette fel a 7. és 8. évfolyamos tanulók érdeklődését 2020. szeptember 24-én, a tollforgató születésnapján. (A hetedikesekkel tavasszal tervezzük a tanulmányi kirándulást.)
Vésztőn, az emlékházban Horváth Áron tehetséges tanulónk Sinka István: Csillagvesztés című szavalata színesítette a jelenlévők szemlélődését. A két kiállító teremben bepillantást nyerhettek a költő és író életébe, műveibe, a különleges fotók alapján. Úgy tartják, hogy Sinka István „embernek Nagyszalontán született, költővé pedig Vésztőn vált”.
Helyi idegenvezetőnk javaslatára a helyi Tájház felbecsülhetetlen néprajzi gyűjteménye is beékelődött két programunk közé, mindőnk tetszésére.
Vésztő-Mágor történelmi emlékhelyének szerves része a Népi Írók Szoborparkja, mely a nehéz sorban élő emberek életét, küzdelmét bemutató írók, költők, tudósok, közéleti személyek szoborportréinak ad otthont; s témájában kapcsolódott irodalmi túránkhoz. A népi írók célja az egész magyar népet magába foglaló új nemzettudat megteremtése volt. Szerették volna elősegíteni a Trianon utáni magyarság nemzeti és szociális felemelkedését.
A helyszíneken előre felkészült tanulók kiselőadási segítették az ismeretszerzést, a hivatásos idegenvezetők pedig betekintést nyújtottak a helyi történelmi, régészeti értékekbe. Megszerzett tudásukat megfogalmazták a diákok az iskolában, majd felolvasták osztálytársaiknak.
Szóljon hozzá!
Hozzászólás előtt be kell jelentkezni.