Mélységes mély a múltnak kútja HAT-20-01-0254

Rendhagyó módon valósult meg a projekt. Tervezett programunkat kétszer is meghiúsította a covid-járvány. Először az eredetileg tervezett 2021. május 10-14. időpontban, másodjára 2021. szeptember 20-24. között, ez utóbbit az indulás előtt 3 nappal! Szerencsére 2022 tavasza meghozta a járványügyi helyzet enyhülését és lehetővé tette a tanulmányi kirándulást 2022. május 2-től 6-ig, melyen diákjaink tapasztalatokat gyűjtöttek magyarságunk egyedi értékeiből (Transsylvanicumaiból), elsősorban a történelmen, de irodalmon, néprajzon, népzenén keresztül is, vidám kirándulás formájában. Hangsúlyos volt a nemzeti öntudat, a határainkon túli területek és azok múltjának, kultúrájának, jelenének megismerése, valamint a külhoni gyerekekkel történő kapcsolatteremtés.

Az előkészítő órákon megbeszéltük a tanulókkal a kirándulás programját, Románia etnikai összetételét, a magyarság lélekszámát, a történelmi közös múltat, az országhatárok kialakulásának okait és az “Útinapló” vezetését. Az órát kutatómunkák és kiselőadások színesítették a meglátogatandó települések magyarságának történetéről, valamint kísérlet sós vízben történő lebegésről. Csoportmunkában feldolgoztuk a „Transsylvanicumok”-at, a kulturált, együttműködő magatartást szituációs játékokkal. Népdalénekléssel zártunk.

A tanítási órákon korábban már elsajátított történelmi, néprajzi, kulturális, természettudományos ismeretekből és a négy előkészítő óra anyagából a tanulmányi kirándulás tematikájához kapcsolódó kétórás iskolai vetélkedőt szerveztünk a saját fejlesztésű, játszva tanító „Határtalanul!” oktató-nevelő társasjátékunk használatával, az előkészítő óra és az utazás kezdő időpontja között. Célunk volt tanítványaink eddig megszerzett, sokrétű tudásának elmélyítése játékos-szórakoztató formában és képessé tenni őket a gyakorlatban, helyben történő alkalmazására, magyarságuk mélyebb megélésére, a határon túli magyarság legnagyobb közösségének megismerésére.

Tanulmányi kirándulásunk első napján Nagyváradon megtekintettük a Nagyváradi Római Katolikus Székesegyházat, a Kanonoksort, felelevenítettük történetüket. Megemlékeztünk Szent László királyunkról. Felelevenítettük Ady Endre helyi kötődéseit. A kalotaszegi térségen áthaladva felidéztük a térség erdélyi reformációban betöltött szerepét, kiemeltük máig élő népszokásait, valamint a világ legnehezebb népi táncának tartott kalotaszegi legényest. Kolozsvárott, a Mátyás-szobor mellett felelevenítettük annak történetét. Megtekintettük a Szent Mihály-templomot, Mátyás király és Bocskai István szülőházát. A helyszínen kiemeltük kiváló államférfijaink jelentőségét, a magyar történelemre gyakorolt hatásukat. A Házsongárdi temetőben járva megtapasztaltuk annak különös hangulatát, felkerestük Dzsida Jenő és Apáczai Csere János sírját, s tisztelegtünk erdélyi magyar nemzetünk már eltávozott nagyjai előtt. Este, miután megérkeztünk Szovátára, a Teleki Oktatási Központ szálláshelyünkre, sétát tettünk a Medve-tó körül, miközben megbeszéltük a tó keletkezésének történetét, heliotermikus voltát.

Második napunkon tematikus útvonalunk a keleti történelmi országhatár egyik egykori átkelőjén, a Békás-szorosban folytatódott, ahol a Keleti-Kárpátok leghosszabb és legszebb, gyönyörű és látványos szurdokvölgyében (Transsyilvanicumában) tettünk hosszú sétát, rácsodálkozva a természet e katedrálisának monumentalitására és történelmi szerepére, a történelmi országhatárra. Aznapi utunk folytatásaként a Gyilkostóhoz tett kirándulásunkkor felidéztük a tó keletkezésének különös történetét, nevére utaló mondáját.

A harmadik napon a parajdi sóbányában megvitattuk a só gyógyhatásait, keletkezését, történelmi jelentőségét, néprajzi térségbeli szerepét. Megkóstoltuk a kürtőskalácsot, mint erdélyi gasztronómiai ínyencséget. Este tanítványaink megismerkedtek a szovátai gyerekekkel fergeteges, közös táncház keretében, az anyanyelven, a népzenén, néptáncon és a vidámságon keresztül. Az est további részében kötetlen együttlét közben barátságok szövődtek. Vendéglátóinkat orosházi kulcsoskaláccsal (helyi csemegével) kínáltuk meg.

Másnap (a negyedik napon) délelőtt ellátogattunk az S. Illyés Lajos Általános Iskolába, ahol már ismerősökként üdvözölhettük egymást. A Sóvidék adta lehetőséget felhasználva, a sósforrásnál tartott rendhagyó fizikaórán együtt ismertük meg a szovátai gyerekekkel a telített sós víz fizikai tulajdonságait, továbbá azt, hogy a helyiek mire használják ezt a páratlan természeti kincset. A hallottakat és a létrejött kapcsolatok elérhetőségeit tanulóink lejegyezték az Útinaplójukba.

Korondon ízelítőt kaptunk a fazekasság történelméből, élőben láthattuk a kerámiakészítés mozzanatait. Farkaslakán megtekintettük a Trianon emlékművet és Tamási Áron sírját. Székelyudvarhelyen felidéztük a Székelytámadt vár történelmi jelentőségét, a Vasszékely szobránál megemlékeztünk a székely katonák háborúkban tanúsított helytállásáról, megtekintettük a szoborpark jeles erdélyi személyeit.

Hazaúton megemlékeztünk a segesvári csatáról, és Petőfi Sándorról, felelevenítettük Bem tábornok erdélyi harcait. Vajdahunyadon a várkastélyban felidéztük a Hunyadi-család magyar történelemben játszott kiemelkedő szerepét. A várban járva átéreztük, milyen lehetett egykor itt élni várúrként/várkisasszonyként.

A közös programok élményeivel a gyerekek megélték a magyarság együvé tartozását. Ezzel az élménnyel mélyült, formálódott a nemzeti összetartozás érzésük. A személyes benyomásokkal és az Útinapló feladataival rögzítettük az iskolapadban megszerzett tudásukat.

Az értékelő órákon feldolgoztuk tanulóink élményeit a nemzeti összetartozás fontosságának megélését hangsúlyozva. Meghatározó volt a külhoni magyarok életéről szerzett ismeretek megbeszélése. Tanulóink lejegyezték tapasztalataikat az Útinaplójukba. Meghallgattuk az „Amiért visszamennék Erdélybe”, és az „Egy napon várúrként/várkisasszonyként” fogalmazásokat. Témakörönként prezentációkat, fotóalbumokat készítettünk. A kirándulás legjobban sikerült, legviccesebb fotóiból képregény készült, mely a humor eszközeivel mutatta be a kirándulás legjellemzőbb helyszíneit és pillanatait. Az óra összegezte a tanulmányi kirándulás eszmei és gyakorlati hasznosságát.

Az értékelő óra élményei, projekttermékei, fotói, videói segítségével színes bemutató előadást tartottunk a hetedikesekkel a hatodikosok és más érdeklődő gyermekek, felnőttek (szülők, nagyszülők, pedagógusok) számára kedvcsinálóként, élménybeszámolóként. Kiállítás összegezte a tanulmányi kirándulás eszmei és gyakorlati hasznosságát, példát mutatva iskolánk tanulóinak a magyarságtudat mélyebb megélésére.

június 3-án, pénteken témanapot tartottunk iskolánk minden évfolyama számára. Az esemény az életkori sajátosságok figyelembevételével alakította az egészséges nemzeti tudatot a Nemzeti Összetartozás Napja előtti napon. Alsósok videókat tekintettek meg (1-2. évf. „Trianon mese gyerekeknek”, 3-4 évfolyam „Trianonról gyerekeknek”; Internetes felületen (Sutori, learningapps) változatos feladatokat oldottak meg Trianonról és annak következményiről játékos keretek között, honfoglaló társasjátékkal játszottak. A kicsik székely népmesét hallgattak és rajzoltak róla. A nagyobbak üzeneteket fogalmaztak meg és rajzoltak a szovátai harmadikosoknak. A felsősöket érzékenyítettük a téma iránt Tvrtko: Túl minden határon – A kettévágott falu c. 45 perces filmjével. Játszottak a „Határtalanul” társasjátékunkkal, játékos szellemi vetélkedőn csiszolták tudásukat, népi játékokkal ismerkedtek, sportversenyen vettek részt. Zárásként az egész iskola együtt énekelte el az Ismerős Arcok: Nélküled c. számát egymásba karolva. Ezen a napon a diákok ízelítőt kaptak, milyen jó magyarnak lenni. A színes programok adta hangulat és tudásgyarapodás erősítette a nemzeti összetartozás érzését és remélhetőleg nemzetegységben gondolkodó felnőtteket nevelt.

A projekt a Magyar Kormány támogatásával valósult meg.

Köszönjük szépen.

Sitkei Anikó

igazgatóhelyettes

Határtalanul! projektvezető