Pályázati összefoglaló

Megvalósította az Orosházi Református két Tanítási Nyelvű Általános Iskola a „Magyarként a magyar kultúráért” című pályázatát a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 750.000,- Ft vissza nem térítendő támogatásával.

Az MKO-KP-1-2020/1-000768 azonosító számú projekt Trianon 100. évfordulójához kötve, élményeken alapuló, játékos tanulási módszerekkel kívánta szolgálni a diákok tapasztalatszerzését, tudásuk elmélyítését. Tették mindezt áttelepült és jelenleg is külhonban élő magyarok bevonásával – nemzetünk hasznára, a magyar történelem és kultúra értékeivel.

A programok 2020 őszén valósultak meg.

I. programelem

Trianon után szétszakad családok történetét kutatták az érdeklődő diákok négy alkalommal, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárában, Gyulán. Levéltári környezetben ismerkedtek meg a családkutatás fortélyaival. Tevékenységük fókuszában szétszakított családok voltak Trianon előtt és Trianon után. A felbecsülhetetlen forrásértékek értelmezésében Héjja Julianna Erika főlevéltáros segítette a református iskolásokat. Az ősök tiszteletére intő családkutatásokkal a bevont tanítványok alapvető családszociológiai ismeretekre tettek szert, feltárultak előttük a családtörténeti kutatások elsődleges forrásai, az anyakönyvek. Hallottak ezek európai és magyarországi történetéről is. A Békés Megyei Levéltárban őrzött matrikulák révén meggyőződhettek arról, hogy a vidékünkhöz kötődő családok is példázzák Trianon következményeit. A Békés Megyei Levéltár gyűjteményei sorából kiemelkedett a térképtár gazdag, kéziratos és nyomtatott mappáival, térképszelvényeivel, s a képeslapgyűjtemény és a fotótár is. Mivel a Békés Megyei Levéltár 8400 iratfolyóméternyi állományának döntő hányada a 20. században keletkezett dokumentum, így egy-egy történelmi korszak hű lenyomatai. Segítségükkel személyes sorsok, emberi történetek is kirajzolódtak a 13-14 évesek előtt.

II. programelem

Irodalmi túrán vett részt 36 fő nyolcadikos diák 4 fő pedagógussal a Nagyszalontán született, megyénkbe költözött Sinka István nyomában Vésztőn, a Sinka István Emlékházban és Vésztő-Mágoron, a Történelmi emlékhelyen, 2020. október elsején.

A kirándulás előtt Bárdos Zsuzsa kutató tanár „Ment a kocsink, rúdja se volt, a sorsunknak útja se volt” című motivációs előadása keltette fel a 7. és 8. évfolyamos tanulók érdeklődését 2020. szeptember 24-én, a tollforgató születésnapján. (A hetedikesekkel tavasszal tervezzük a tanulmányi kirándulást.)

A nyomtalanul elmúló életek krónikása, Sinka István tollforgató 1897 szeptemberében látta meg a napvilágot Nagyszalontán. Ősei a bihari hegyekből ereszkedtek le. Édesanyja, Nucz Erzsébet négy gyerekével korán özvegyen maradt, majd a trianoni országhatár tartotta távol István fiától, aki négy elemi után, tíz esztendősen cselédkönyvet váltott és pásztornak állott. Bojtár, majd juhász Nagyszalonta környékén, 1918 végétől Mágor-pusztán. Születésének 90. évfordulóján mondotta Püski Sándor könyvkiadó: „Nem csak Nagyszalonta, hanem az egész Békés-Bihar, a Körözsök vidéke, a Büngözsd, Kölesér, Korhány, Kálló és a Csigla-menti táj az ő szülő és nevelő földje, s ő ennek a nehézsorsú „alulsó Magyarország”-nak az énekese. Száz-kétszáz év múlva az ő verseiből, elbeszéléseiből és vallomásaiból jobban fel lehet idézni a XX. század eleji békési-bihari világot, mint bármilyen régészeti leletből vagy történelmi okmányból.”

Az irodalmi túra állomásai voltak:

Vésztő: Sinka István Emlékház és Helytörténeti Múzeum;

Vésztő: Tájház

Vésztő-Mágor: Népi Írók Szoborparkja (séta Sinka István mellett Barsi Dénes, Bibó István,

Czine Mihály, Erdei Ferenc, Erdélyi József, Féja Géza, Györffy István,  Hegyesi János,  Illyés Gyula , Kardos László, Kodolányi János, Kovács Imre, Nagy László, Németh László, Püski Sándor, Simándy Pál, Szabó Pál, Tamási Áron, Veres Péter mellszobra között.)

Vésztőn, az emlékházban Horváth Áron tehetséges tanulónk Sinka István: Csillagvesztés című szavalata színesítette a jelenlévők szemlélődését. A két kiállító teremben bepillantást nyerhettek a költő és író életébe, műveibe, a különleges fotók alapján. Úgy tartják, hogy Sinka István „embernek Nagyszalontán született, költővé pedig Vésztőn vált”.

Helyi idegenvezetőnk javaslatára a helyi Tájház felbecsülhetetlen néprajzi gyűjteménye is beékelődött két programunk közé, mindőnk örömére.

Vésztő-Mágor történelmi emlékhelyének szerves része a Népi Írók Szoborparkja, mely a nehéz sorban élő emberek életét, küzdelmét bemutató írók, költők, tudósok, közéleti személyek szoborportréinak ad otthont; s témájában kapcsolódott irodalmi túránkhoz. A népi írók célja az egész magyar népet magába foglaló új nemzettudat megteremtése volt. Szerették volna elősegíteni a Trianon utáni magyarság nemzeti és szociális felemelkedését.

A helyszíneken előre felkészült tanulók kiselőadásai segítették az ismeretszerzést, a hivatásos idegenvezetők pedig betekintést nyújtottak a helyi történelmi, régészeti értékekbe. Megszerzett tudásukat megfogalmazták a diákok az iskolában, majd felolvasták osztálytársaiknak.

III. programelem

Képeslapsorozatot terveztünk Szováta, Szovátafürdő, partner iskolánk, valamint Orosháza, 126. tanévét ünneplő intézményünk és a református gyülekezet történetéből a korabeli és ma fotózott anyag párhuzamba állításával. A régi fotóknál képfelbontási nehézségekbe ütköztünk (több esetben nem volt elég nagy a kép mérete a nyomdai minőséghez), ezért sajnos a szovátai iskola képei (régi és jelenlegi) kimaradtak, más párossal pótoltuk. A leporelló bemutatását 2020. október 13-ára, az iskola születésnapjára terveztük az iskolaudvarra, az iskola egész közössége előtt. Sajnos az aznapi eső bekényszerített az iskola falai közé, s iskolarádión keresztül történt meg a bemutatás, majd ezen a napon az osztályokban, később az iskola könyvtárában tekinthette meg a tanulóifjúság. Az összeállított anyagból elkészült leporellót ajándékba adtuk a projektben aktívan tevékenykedőknek külhonban csakúgy, mint idehaza.

Elemek száma: 20 db fotó (10 db szovátai, 10 db orosházi)

Leporello példányszáma: 100 db

Fotós: Rosta Tibor

Nyomda: MMD Kreatív Stúdió Kft.

IV. programelem

Iskolai Pantheon 1. emléktáblája:

az Erdély-járó nyelvész, alma materünk önzetlen támogatója emlékére

Dr. Hajdú Mihály (Orosháza, 1933 – Orosháza, 2014) nyelvész, a magyar névtani kutatások kiemelkedő alakja, az ELTE BTK professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora és köztestületének tagja, a Magyar Nyelvtudományi Társaság választmányi tagja, volt titkára és egykori Névtani Szakosztályának vezetője, a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja, Orosháza díszpolgára, iskolánk nagylelkű támogatója, református hitben élő alapítványtevő emlékére.

Hajdú Mihály első vállalkozása egy regionális szótár volt. Rendszeresen gyűjtött anyagot Erdélyben is. Legkorábbi publikációi 1963-ban jelentek meg az Orosházi Múzeum Évkönyvében és a Magyar Nyelvjárásokban. Doktori disszertációjának témavezetője Benkő Loránd volt, kinek javaslatára kezdett el a személynevekkel foglalkozni. Élete végéig a névtan maradt fő kutatási területe. 50 esztendeje védte meg 1598 oldalas kandidátusi értekezését. Címe: A középmagyar kor személynévtörténete (1526-1772-ig). Nagyrészt az ő tudománynépszerűsítő, tudományszervező és kutató tevékenysége eredménye, hogy Magyarországon elfogadottá vált a névtan önállósága. Eredményesen foglalkozott nyelvjárási, nyelvjárás-történeti és helynévi kutatásokkal is. Legutóbbi könyvei: Általános és magyar névtan (2003), Családnevek enciklopédiája (2010) gazdag forrásai diákjaink családtörténeti vizsgálódásához. Testvérével, dr. Hajdú Erzsébettel közösen hozták létre az Orosházi Református Iskola Szülőföldismeret Alapítványt, amely a református iskolában végzős diákok magyar történelemben, Kárpát-medence földrajzában és Orosháza helytörténet-ismeretében megszerzett tudását díjazza.

Emléktábláját 2020. október 13-án, iskolánk 126. születésnapján avattuk fel a földszinti folyosón. A tábla mérete 60*80 cm, anyaga: gránit. Készítette: Bánfi Antal.

Az avatás résztvevői voltak: osztályonként 2-2 fő (40 fő diák) 8 fő pedagógus, iskolavezetés, fenntartó, református gyülekezeti tagok, meghívott vendégek, sajtó képviselői; de később látta az iskola minden diákja és hozzátartozóik. Dr. Hajdú Mihály emléktáblája méltón hirdeti tudományos munkásságát örök emlékül az utókornak, akik – emléktáblája előtt elhaladva – hálás szívvel, büszkén gondolnak nagylelkű támogatójukra.

Az emléktábla felirata:

Dr. Hajdú Mihály
(Orosháza, 1933 – Orosháza, 2014)
nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, professor emeritus,
diákjaink nagylelkű támogatója
emlékére
hálás szívvel
az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
2020

A tervezett programok révén diákjaink színes egyéniségekkel ismerkedhettek meg, mely formálta személyiségüket. Miközben összekapcsolták a határon innen és túl élők szellemi és tárgyi kultúráját, tisztult időérzékük. A múlt mélyebb szeleteivel ismerkedve megalapozták felnőtt identitásukat is. A pályázati cél példaértékű széles körben, hiszen a pályázati célok megvalósításának elemeivel a diákok megélték a magyarság együvé tartozását, melyből később a nemzeti összetartozás érzése fakad. Ez a gondolatiság a diákokon keresztül hatott a szülőkre, nagyszülőkre is, mely a társadalomba történő beágyazódáshoz vezetett, építette a kollektív nemzeti tudatot. Pályázati céljainkat elértük.